A Fegyvertelenek Klánjának naplója
helyi idõszámítás szerint,
melyben a klán ujraéledésének
eseményei találhatók.

 
 
1998. július

A klán további tagokkal bõvült. Soltaire  és Mage jóvoltából szebbnél szebb történetekkel színesedett Drangor történelme. Aigor Xil-Fengal megalkotásán munkálkodik, s egyre több Klánon kívüli segítségére számíthatunk, s egyre több jószándékú idegen nyit oldaláról utat Drangorba.
Jesus, az elsõ Magyar Bíra, a Fegyvertelenek Klánjának dicsõségére, bírává avattatott sikeres próbatételét követõen.
Új kíhívással bõvíté Mage a Gonosz megszégyenítését: Õ és én, Pokolnak Poklán, mindent levetvén magunkról, puszta kézzel ölénk meg azt fészkibe.

1998. június  

E hónap az idegenekkel való egyezkedéssel kezdé mulását. Drangor álma életrekelni látszik. Arrabonet szülöttei barátságukról tettek tanubizonyságot.  
Tagjaink küldék írásaik, melyek egyre csak bõvíték Drangor történelmét.  
Soltaire, az Igazság Bajnoka, jeleskedé ebben ezen idõben.  
Keeper, az Õrzõ, két hónapra elvonulva a világtól a tudás gyûjtésébe fogott.  
Aigor és Leguan~ Drangor lelkének kialakításán munkálkodnak tovább.  

1998. május  

A klán két kötetének anyaga egyre teljesebbé válik, festõnk munkái szinesítik lapjait. Az új világ nevet kap: Drangor. Várai, városai egymás után úsznak elõ a semmibõl, ahogy a tuakor füstje elszáll. A klán legendája is bõvül tagjainak élettörténetével, s megíródnak az elsõ mesék és történetek Drangorról.  
Felkerül az Új Világ teljes földrajzi leírása, és Julius követõi Jalah falainak védõivé válnak.  
Új tagokkal bõvültünk, és aodalenn a Gonosz birodalmában félve ejtik nevünk.  
Cromm testvérünkrõl tovvábbá sincs semmi hír. Ha nem ad jelt magáról, klánunk halottjaként fogjuk szertartásaink szerint eltemetni...  
Én, mint a névtelen beavatott, Drangor megálmodását megosztám egy idegen világ vándoraival, kik igérék életet lehelének majdan belé...  
Két klánvezér, Kharon, Ranagol fia, és Julius eleget tevének kihívásomnak, és a kláni próbatételt kiálván tiszteletbeli taggá lészenek.  

1997. november - 1998. április  

A klán megalakul, majd egyre népszerûbb lesz. A Gonosz minden erejével törekszik szétverni soraink. Csalóknak, és törvényteleneknek kiáltanak ki a prûdök, kik azt remélék, hogy ezzel hiteltelenné tehetik nemes elképzeléseink.  
A próba nehéz, aki kiálja büszkén vallhatja, igaz harcos, ki nem retten meg semmitõl. Aki látta a beavatást, tudja, hogy nem csalárd és szennyes eszközökkel vívjuk meg azt.  
Mestereink sok hõst avatnak, kik bizonyíták, a klán csak a legkiválóbbak gárdája. Gyilkosok, és gazemberek vére jelzi utunk...  

Aztán a varázs megtört. Alattomos pletykák rohasztották a klán húsát, s a Gonosz nagy örömére megrendült a hit a lelkekben. Pink Sonja, mikor hó olvadtával visszatért, a klánt romokban találta. Kik hûek maradtak az eszmékhez, örültek visszatértének, de õ látta, sokuk szivében  a reménytelenség vert tanyát végérvényesen.  

Új világot kell teremteni, ha kinõtte a klán a régit, mondták a bölcsek, s az alkotás kezdetét vette. Megszületett a gondolat, mely azóta is csak egyre terebélyesedik, s születik véle együtt nap mint nap az új otthon.  
Most álmodják meg jövõbeli lakói, apránként, hosszú és bonyolult álmukban.  
Hogy milyen lesz?  
Majd az idõk során elválik.  

Pink Sonja ismét klánja élén áll, s igazítá annak sorsát, s utját. S ebben hû társai segítségére vannak. Leveleiben kemény csatákat vív a klánok közötti, s a Fegyvertelenek Klánját megilletõ hely megtartására.  
Hogy a tudtára adjuk mindenkinek, az FK él, és számolni kell vele, íme új oldalakkal lepé meg õ harcosait.